2013. január 16., szerda

2.fejezet- Egy őrült nap

Sziasztok! Nos meghoztam az új részt :) Remélem, hogy ez jobban sikerült, mint az első, mert bevallom, ezzel ezerszer többet is dolgoztam. Ha lehetséges, akkor várom a jó és a rossz kritikákat is komiban :D
Sok puszi: Liza :D ♥



Reggel arra ébredtem, hogy valaki elkezd csikizni. Mikor kinyitottam a szemem Alexa csokoládébarna szemeivel találtam szemben magam.
-Mit akarsz? -kérdeztem álmos hangon.
-Már el is felejtetted mit ígértél?- kérdezte, és közben játszotta a sértődöttet.
-Húha...mit is? Mit is?- mondogattam magam- MEGVAN!! A vásárlás!
-De jó, leesett!- csapta össze a tenyereit- akkor gyorsan öltözz fel, mert megyünk!
-Van egy kis időd ugye? A ruhaboltok nem szaladnak el, ne aggódj- mondtam, és közben kiszálltam az ágyból.
-Az lehet, de akkor elkapkodják a leárazott cuccokat- nyafogott.
-Oké! Akkor adj másfél órát oké?- alkudoztam.
-Rendben, de egy perccel se több! Mérni fogom!- kacsintott és kiment a szobámból.
Egy hatalmas sóhaj kíséretében elkezdtem készülődni. Félreértés ne essék, én szeretem Alexát. Nála jobb testvért nem is kívánhattam volna. Csak egy gondom van vele, túlságosan is szeret vásárolni, és általában engem rángat bele ezekbe a dolgaiba. Hetente egyszer át kell élnem egy egész délelőttön át tartó "vásárlás túrát". Megmostam a fogam, begöndörítettem a hajam és kerestem valamilyen ruhát. Kinyitottam az ablakot, hogy tudjam, milyen idő van. Pechemre hét ágra sütött a nap, de Londonban sosem lehet tudni. Hosszas tanakodás után, végül egy fekete farmer, fehér szívecskés felső, egy vékonyabb kabát és a zöld tornacipőmre esett a választásom. Ezt a egész szettet egy robotos nyaklánccal és fülbevalóval, valamint fekete- fehér táskával dobtam fel.

Halványan kifestettem magam, és kimentem a konyhában várakozó Alexához.
- Csini vagy!- mosolygott rám- anyuék nem hagytak nekünk semmiféle reggelinek használható dolgot, szóval ha nem bánod, akkor útközben beugrunk a Starbucksba és veszünk egy kávét, utána pedig belevessük magunkat a vásárlásba- vázolta fel a tervét.
Bólintottam és beleraktam a táskámba a hitelkártyámat, a telefonomat, szájfényt, és még néhány lényegesnek tűnő dolgot. A lakáskulcsot odadobtam Alexának. Ha netán elveszne, ne én legyek miatta a hibás. Miután ő is összeszedte a cuccait elindultunk az utunkra. Éppenséggel London belvárosában lakunk, ezért minden könnyen elérhető távolságban van. Minden úgy történt, ahogy az Alexa megmondta. Gyorsan megvettük a kávénkat, és közben beszélgettünk.
-Képzeld szakítottam Troyal.- újságolta a nagy hírt.
-Tessék?!- annyira meglepődtem, hogy majdnem kiköptem a kávémat.- de hát annyira szerettétek egymást. Mi történt?

(Ő itt Troy, soha nem bírtam a srácot. Túlságosan is beképzelt volt, hát bárcsak azt mondhatnám, hogy sajnálom a szakításukat, de ez nem így van. Ha jól tudom Troy fűvel, fával megcsalta a nővéremet, nos, most legalább kiadták az útját)
- Hát, egy év után kiderült, hogy mégsem illünk össze annyira, mint azt mi gondoltuk. Pedig már az esküvőt és szóba hoztuk néhanapján. Erre tessék. Megcsalt egy egy...tudod mit, inkább nem is folytatom, még jó, hogy most kiderült- sóhajtott, láttam rajta, hogy nagyon bántsa a szakítás, hogy EGY év nem múlik el nyom nélkül.
-Sajnálom- csak ennyit tudtam kinyögni.
Hisz mit is tudhatnák én a szerelemről. Eddig csak egy pasim volt, azzal is csak egy hétig voltunk együtt, majd SMS-ben dobott a rohadék. Az volt az első nagy pofon számomra az élettől. Akkor megfogadtam, hogy ebből az egész szerelem dologból nem kérek. Elég volt egyszer is, és azt is megbántam. Kiderült, hogy a srác csak kihasználta a hiszékenységemet, és hát, én meg akkor belementem mindenbe, amit akart. Tudatlan kis csitri voltam, de azóta megbántam a tetteimet., de nem szeretek erről beszélni. Soha többé nem akarok olyan kapcsolatot, ami  hogy is mondják...MEGVAN! ami csak a testiségekre alapszik. Elég volt egyszer átélnem.
-Nem semmi gond- megpróbált egy mosolyt erőltetni az arcára- már vége. Nem is kell tovább ezt a témát feszegetni.
-Értem- bólintottam.
-Nézd! Leárazás van a kedvenc ruhaboltomban! Gyerünk!- megfogta a csuklóm és bevonszolt magával az üzletbe.
Két órát. Igen két órát vesztegettem el az életemből abban az egy üzletben, de még nem volt vége. Alexa még csak most kezdett belelendülni a dolgokba. talán egy tucat üzlet után és olyan 10 bevásárló táskával később végre hazamehettünk. Épp, hogy leültem a kanapéra valaki kopogott. Hagytam Alexának, hogy ajtót nyisson.
-Helló- hallottam a bunkó köszönést, és ebből már tudtam, hogy ki jött látogatóba.
-Szia! Zoe itthon van?- kérdezte a vidám hang.
-Ahha gyere be- én a kanapéról figyeltem a jelenetet.
Alexa csak épp, hogy annyi helyet hagyott az ajtó és közte, hogy Harry beférjen. Hát ebből mát leeshetett, hogy nem nagyon kedvelik egymást. Nem is tudom miért, de már a kezdetektől így van.
-Harry!- ugrottam fel, hogy megölelhessem.
-Zoe!- vissza ölelt.
-Tudod, ma is jössz hozzánk! Tegnap megígérted!- bökött a homlokomra.
-Basszus! Várj meg itt! Meg nem mozdulj! Mit vigyek magammal?- hadartam.
-Hmm..szerintem hozz bikinit. A srácok medencés bulit szerveznek.- magyarázott.
-Szuper.- motyogtam.
Berohantam a szobámba. Villámgyorsan felvettem a csíkos felsőmet, a fehér rövidnadrágomat alá pedig a kék bikinimet.

A hajamat csak simán kontyba fogtam a fejem tetején és már indulhattunk is.
-Mehetüüünk!!- futottam ki a szobából.
-Akkor, hölgyeké az elsőbbség.- maga elé engedett.
-Alexa! Mond meg anyuéknak, hogy majd jövök, puszii!!- köszöntem el gyorsan.
Lassú léptekkel mentünk a ház felé. A gyomrom görcsben állt, hisz egy lány és öt fiú. Nem valami jó felállás. Már előre félek. Ami még inkább rontsa a helyzetet, az az, hogy medencénél leszünk, de ha a hajam vizes lesz, valakit megölök. Mikor odaértünk nem mentünk be, hanem azonnal a hátsó kert felé vettük az irányt, ahonnan kiabálás hallatszott előre. Mikor megláttak minket odarohantak hozzám és úgy ahogy voltak csurom  vizesen magukhoz öletek.
-Szálljatok le rólam!- kiáltottam el magam.
Mindannyian hátráltak egy lépést.
-Köszönöm- mondtam.
-Srácok, szerintem készen áll- szólta el magát Niall.
-Mire is?- felvontam a szemöldököm.
-Erre!- Zayn felkapott és elindult velem a medence felé.
-Tegyél le! Hallod! Nem teheted ezt velem! A hajam! Ne! A ruhám!- kiabáltam.
Pontosan a medence szélénél megállt és hátranézett a többiekre, akik vigyorogva figyeltek minket. Majd gondolt egyet és beleugrott velem együtt a medencébe. Hát ennyit a hajamról meg a többiről.Mikor feljöttem a víz felszínére megláttam Harryt, hogy kezet nyúlt nekem. Gondolom segíteni akart. Erősen megfogtam a kezét és berántottam a vízbe. A többiek a térdüket csapkodtak, annyira nevettek. Gyorsan kimásztam a medencéből és lehámoztam magamról a vizes gönceimet. Így már csak a bikini volt rajtam. A vállamra engedtem a hajam és ránéztem a fiúkra, akik nos, kicsit se bámultak.
-Mi van?- kérdeztem.
-Semmi- válaszolták egyszerre.
-Ahha- elindultam az egyik napágyhoz és belefeküdtem.
Elhatároztam, hogy kihasználom a jó időt és napozok. Nos, ez nem olyan egyszerű művelet öt idióta mellett. Folyton leszökteltek, vagy a hülye kérdéseikkel zaklattak. Fél óra után meguntam és inkább csatlakoztam hozzájuk. Miután a víz teljesen kifárasztott minket, bementünk és készítettünk magunknak vacsorát. Kaja után pedig csak lehuppantunk a TV elé és valahogyan elaludtunk a filmen, az éjszaka közepén furcsa zajokra ébredtem.

1 megjegyzés: